A legcsöndesebb szellő indulását meghallhatod, akkora lesz a csend, s ameddig ér a nádas: minden nádszál csak neked muzsikál akkor. (...) Hunyd be a szemed, ha látásod már nagyon gyönge lesz, akkor és egyszeribe látni fogod a madarak táncát bent a tocsogóban. És akkor, azon a csöndes estén maga a tó mesél neked tovább, folytatja ott, ahol én abbahagytam. És akkor a csöndes estén, Te elfelejted, egészen biztosan elfelejted, hogy szomorú voltál.
2010. április 24., szombat
A legcsöndesebb szellő indulását meghallhatod, akkora lesz a csend, s ameddig ér a nádas: minden nádszál csak neked muzsikál akkor. (...) Hunyd be a szemed, ha látásod már nagyon gyönge lesz, akkor és egyszeribe látni fogod a madarak táncát bent a tocsogóban. És akkor, azon a csöndes estén maga a tó mesél neked tovább, folytatja ott, ahol én abbahagytam. És akkor a csöndes estén, Te elfelejted, egészen biztosan elfelejted, hogy szomorú voltál.
2010. április 23., péntek
2010. április 20., kedd
2010. április 10., szombat
Uram, egy népért könyörgök:
fordítsd felé szent orcád!
Szíved ajtaján ím, zörgök:
Tied hatalom és ország!
Uram, egy népért könyörgök:
sokszor káromol az ajka.
Szenteld meg ajkát, s felzendül
a legszebb zsoltárszó rajta!
Uram, egy népért könyörgök:
a szíve sokszor oly konok.
Hódítsd meg, s akkor e szív lesz majd
királyi zsámolyod.
Uram, egy népért könyörgök:
mindene van, mégis szegény.
Mert Nélküled árva koldus
aranyhalmai tetején.
Uram, egy népért könyörgök:
szabadságra vágyott,
de bűnei bilincséből
Tehozzád alig kiáltott.
Uram, egy népért könyörgök:
annyit folyt könnye s vére!
Varázsolj arcára mosolyt
és vidám napot egére!
Uram, egy népért könyörgök:
érezze, mindig szeretted.
Gyógyítsad meg a vakságát,
s ragyogjon felé kereszted!
Uram, egy népért könyörgök:
magyar népemért most, sírva.
Imádságom szívembe van
örök betűkkel beírva.
Szénási Sándor