2008. augusztus 9., szombat

Moretti Gemma
Í
GY ÉRKEZTEM
Messziről, nagy kerülővel,
nagyon fáradtan
érkeztem Hozzád.
Kedvemet az idegenek,
közönyösek,véresre megbotozták,
sziszegő, mérges viharok
ostora tépett,
arcomat hideglelős,
zöld fények
fakították
sárgábbra a halálnál.
Így érkeztem
kihűlve, színtelenül,
és most, feléd emelem arcom,
fényt gyűjtök, megmelegszem
szemeid parazsánál.
* * *
M
OST EGY KICSIT...
Most egy kicsit
elhalkult minden;
fákon a lombok friss nesze,
ablakon a zápor permete,
madarak hangja fátyolos lett,
elhallgatott a tücsök-ének.
Most egy kicsit
minden céltalan lett;
a "valami szépre váró"
reggeli ébredések,
a felhőket figyelni,
hisz te is ezeket nézed,
szél tenyerébe temetni arcom,
mert a hűvösét te is érzed.
Most egy kicsit
minden megfakult;
fölöttem félig-nyílt szemmel
közömbös csillagok,
sápadt és gyorsan tünő a holdkaréj,
s alig fényesebbek a nappalok,
nincs kedvük tündökölni.
Te nem vagy itt.

1 megjegyzés:

Vállalkozásom megszűnt írta...

Sok szép új vers és idézet van az
oldaladon, mióta nem jártam itt!
Mostanában nagyon elfoglalt vagyok!
Üdv. Péterbácsi