...és maradok ez úton, míg csak élek, töretlen hittel ember és magyar...

Őri István

DÖBBENÉS

Néha rádöbbenek, hogy
bármikor elveszthetlek

s arra, hogy nem elég
ha csak egyszer mondom,

hogy szeretlek.

Hogy bármikor történhet Veled
vagy velem valami,

hogy milyen jó hangodat hallani.

Arra, hogy milyen nehéz

néha őszintének lenni

és milyen könnyű

egy szóval megbántottá tenni.

Hogy meg kell mondani

ha valami fáj,

arra, hogy mindent tönkretehet

egy összeszorított száj.

Hogy túl rövid az élet arra,

hogy veszekedjünk

s, hogy mindig csak

jobb sorsot reméljünk.

Arra, hogy mindig kell,

hogy legyen erőnk arra,

hogy nevessünk

s mindig kell idő arra,

hogy szeressünk.