2010. október 21., csütörtök

Amikor csendesen, belső békével a szívünkben szólunk embertársainkhoz, szavaink gyökeret vernek. Megmozdítják, feltörik a szunnyadó erőket, kaput nyitnak a másik lelkének ajtaján. A segítő, biztató szó úgy kell mindenkinek, mint egy falat kenyér, ne fukarkodjunk vele. A jó szó a másik lelkében termékeny talajra hullik és idővel ott életre kel és gyümölcsöt hoz.

Nincsenek megjegyzések: