2008. január 10., csütörtök

Váci Mihály
MIT ELRONTOTTAM

Már nem segít az utazás sem.
Mindenütt te jössz vélem szembe.
Jajonghatok körül a Földön:
- mindenütt te furódsz szívembe.
Belém ivódtál - édes sírás!
Eső ivódik így a földbe.
Ha mag fogan bennem: - te táplálsz.
S ha gondolat: - Te vagy a zöldje.

Ahogy sors íródik tenyérre,
- arcomra Te úgy rajzolódtál,
járok fényeddel világítva
a Föld körül - ahogy a Hold jár.

Nincsenek megjegyzések: