2008. február 16., szombat

Szent Gály Kata
KEGYELEM
Te soha többé nem leszel nyugodt, és nem lesz tied a nyárspolgári béke, mert beléd hullott az Isten vetése.És azt kitépni nem lehet, vagy csak nem mered, mert érzed, hogy éned jobbik része. Azt megteheted, hogy sohasem kapálod, hogy nem öntözöd, hogy szinte gyûlölöd.De harmat is van.És néha akaratlan megindul benned egy gondolat, egy meglátás, egy szó, egy semmi.És amit már kezdtél elfeledni, vagy letagadni, megint duzzad újra el.A Gyökér a mag, beléd fonódik, és szárrá fakad.És egy nagyszerû kalandra bátorít: - Kilépni önmagadból, az átlagosból, komolyan venni azt, amit hiszel.- Tulajdonképpen miért nem kezded el?

Nincsenek megjegyzések: